VIETNÁM Saigon feeling

Utolsó saigoni napunkon nem csináltunk semmi különöset:-) Elhatároztuk, hogy csak élvezni fogjuk a várost, mászkálunk, kávézgatunk, nézzük az embereket. Így is történt. Nem volt konkrét program, egyedül egy mecsetet és egy felhőkarcolót terveztünk be.

 A vietnámiak nagyon aprók, és vékonyak. A bő egy hét alatt nem igazán láttunk elhízott embert. A nők szépek, kecsesek. Koránkelők, egész nap nyüzsögnek. Reggel hat körül már indul az élet, nyitnak a boltok, az utcai árusok már árulják a portékáikat. Este pedig későig fent vannak. Szintén nyitva van minden, lehet enni-inni, vannak éjszakai piacok is. És a parkokban sportolnak, táncolnak. Többször láttunk szabadtéri boksz vagy karateedzést, tollasozó, focizó embereket.

A város tele van köröm- és masszázsszalonokkal. Érdemes kipróbálni őket, mert olcsók, és általában szépen dolgoznak.

Az emberek a meleg ellenére kabátban, hosszú ujjú felsőben vannak egész nap. Egyrészt a napsugárzás miatt, másrészt, mert mindenki robogóval jár, és ott jó, ha fel van öltözve az ember lánya és fia. Úgy tapasztaltuk, hogy barátságosak, ha nem beszéltek angolul, akkor mutogatva remekül megértettük egymást. Sokszor összemosolyogtunk emberekkel, és sikerült belekóstolni kicsit az ottani életbe.

Az árak a mieinkhez képest alacsonyak, 200 Ft-ból remekül megebédeltünk az egyik levesező helyen. Az étkezés egy átlagos étteremben nem kerül többe 2000 Ft-nál. A szállások körülbelül 5000 Ft-ba kerültek, saját fürdőszobával, néha erkéllyel. Mindegyik szobával meg voltunk elégedve, tiszták, rendesek voltak, az ágyak is kényelmesek: a vietnámiak szeretik a keményebb matracokat:)
A szállásokat főleg a booking.com-on foglaltuk.

Borravalót nem szokás adni az éttermekben, kávézókban.

Az utcai árusoktól főleg kisebb harapnivalókat érdemes venni: péksütiket, bagettet, joghurtot, gyümölcsöket.

A nagy nézelődésben megállapítottuk azt is, hogy ott is imádják a gyerekeket:) Nem fukarkodnak az ölelésekkel, puszikkal.
Megszerettük Saigont:)