VIETNÁM Indulás díszkísérettel

Idei nyaralásunk tavaszra sikerült, és nem is akárhová, Vietnámba és Kamodzsába mentünk. A plusz izgalom még az volt az egészben, hogy életem párja már egy héttel előbb elindult a nagy kalandra, én később követtem. A randevú a saigoni reptérre volt megbeszélve. Nagyon romantikus:-)

Az utazás napján a szüleimnél aludtam, reggel kényelmesen készülődtem, kakaóztam, igyekeztem minden percet kihasználni, már csak órák kérdése, é s indul életem egyik legnagyobb utazása. A reptérre a férjem apukája vitt ki, jött vele anyósom, és a szüleim is. Díszkíséret:-) Nagyon aranyosak és lelkesek voltak, végigbeszélgettük az utat, és egészen addig integettek, amíg át nem mentem a biztonsági ellenőrzésen. Amikor pakoltam vissza a táskába, vettem fel a cipőmet, akkor fogtam fel: elkezdődött!

Először az Emiratessel repültem Dubaiba, kb. öt óra. A reptéren beszereztem egy magazint, ettem egy kis ebédet, közben pedig írtam egy utolsót Balázsnak, a férjemnek. Hamar elment az idő a beszállásig, sőt itt előbb el is kezdődött, mert nagy géppel repültünk. A  légitársaság utaskísérői nagyon csinosak, tetszik az egyenruhájuk, a kis kalap a fátyolkával az oldalán. És nagyon kedvesek is:-) A kiszolgálás szuper volt egész úton, finom volt a vacsora, adtak jégkrémet is. A fedélzeti videócsatornákon egész új filmek is mentek, én a Kódjátszmát és a Mindenség elméletét választottam. Utóbbi megérdemelne egy külön blogbejegyzést a kedvenc filmek között.

Dubaiban tizenkét óra várakozás következett, ami olyan hosszú idő, hogy a légitársaság biztosított egy szállodai szobát. Hurrá, talán a városból is látok majd valamit:-) Leszállás után megszólítottam az első reptéri alkalmazottat, aki utamba került, és ő az érkezési csarnokba, a vízumablakokhoz irányított. Itt kaptam egy pecsétet, és igen, az Emirátusban voltam:-) A késői óra ellenére rengeteg ember, mindenféle nemzetből, sürgés-forgás, forgatag. Szintén egy nagyon kedves alkalmazott megmondta, honnan indulnak a shuttle

buszok a szállodába. Kis gyaloglás, és meg is volt a pult, ahol gyorsan integettek is, hogy kövessem az egyenruhás buszvezetőt, indulunk. Be is helyezkedtem egy ablak melletti, ülésbe, hogy majd nézelődök:-) Nem sikerült túl sokat, öt perc alatt a szállodánál voltunk. A recepción profin ügyintéztek mindent, maguktól felajánlották az ébresztést, megkaptam a kulcsot. Szép nagy, kétágyas szoba fogadott, kilátással egy medencére. És pálmafákra, és zöldellő növényekre:-)

Alvásra először nem is gondoltam, olvasgattam, aztán egyszer csak mégis elnyomott az álom:-)

kilátás a szálloda ablakából:-)

praktika: fapados utazásra érdemes hátizsákkal indulni, ha sok az átszállás, utazás, könnyebb mozgatni, könnyebb vele mozogni, mint bőrönddel, utazótáskával. Az összes csajos dolgomat el tudtam benne helyezni, mondjuk gyűrődős ruhákat nem:-)

A repülőn adnak plédet is, de jó szolgálatot tesz egy nagy kendő a hűvös ellen. 

Aki nem szeretne kifejezetten nézelődni, annak ajánlanám, hogy hosszú útnál nagyon jó az olyan ülés, ami folyosó mellett van. Könnyű feállni, mászkálni. Én felszállás után egyből levettem a cipőmet.

A reptereken, ha eltévedtünk, vagy nem tudjuk merre tovább, nyugodtan kérdezzük a reptéri alkalmazottakat, nagyon szívesen segítenek:-)

Nagyon jó járatkereső, összehasonlító oldal: www.expedia.com