2015. július 2., csütörtök

Csodák

Napfény a szívünkben

Már akkor éreztem, hogy ez egy csodálatos élmény lesz, amikor közeledtem a MAFILM épülete felé. Belépve valami különleges atmoszféra fogadott, a falakon régi filmjelenetek, a folyosókon moziszékek. Az InnerSun (www.bensonap.hu) művészeti iskola egy órájába nézhettem bele, kedves barátnőm, Gárdonyi Edit meghívására. Az iskola küldetése, hogy minél többen betekintést nyerjenek a filmkészítés rejtelmeibe, technikai hátterébe, az előkészítéstől kezdve a vágásig. A csavar, a különlegesség pedig az egészben az, hogy itt akadálymentesített filmekről van szó, és a kurzus vezetője Tímár Péter. Edit az egész iskola megálmodója, motorja, egy hatalmas szívű ember.



A srácokat a földszinti vágószobában találtam meg, nagyon lelkesen hallgatták Koncz Gabriella, Balázs Béla díjas vágó előadását. Engem is nagyon magával ragadott, amit még elcsíptem belőle:) Mindenki nagyon lelkes volt, kérdeztek, igazi párbeszéd folyt. Már az elején beszippantott az egész.
Egy gyors váltás, már mentünk is a második emeletre, Tímár Péter órájára. Nosza, feladatot is kaptam, Jánoki Máriót kísértem fel a terembe, ő nem lát. Közben gyorsan bemutatkoztunk, és már fent is voltunk, kezdődött a csoda. Mert más szó nem jó rá, és az is hihetetlen, hogy pont erre az órára csöppentem be. Ugyanis levetítették a csoport kisfilmjét, az ' Ahol bent süt a nap" - ot.



A film a Vakok Intézetében játszódik, és az iskola egy volt tanulója, Robi vezet minket végig az épületen, aki itt a tanfolyamon is részt vett. Az eseményeket egy narrátor kommentálja, mint ahogy Tímár Péter filmjében, a Vakvagányokban is. Végigmegyünk a folyosón, bepillantunk egy tanórára, a konyhában teát főzni tanulnak a gyerekek. Egy fiú bohóckodik egy terem előtt, aztán már a csodaszép Nádor teremben vagyunk, egy lány zongorázik. Az uszodában zajlik az edzés, egy fiúcska órára siet a folyosón, közben megérinti egy társát is, aki egy ajtó előtt áll.
Jó volt látni ezt az élettel teli, napfényes filmet, megtiszteltetésnek éreztem. Nekem nagyon sok újat mondott, sok mindent nem tudtam erről a világról, suliról. Például azt, milyen ötletes módszerel tanítják a kémiát, vagy hogy mennyien vannak egy osztályban. Jó lenne, ha minél több emberhez eljutna a film, én mindenesetre most terjesztem: https://www.youtube.com/watch?v=3f14Kw2jdWI

 A film után a kis csoport megvitatta a munka eredményét, és egy nagyon jó kis beszélgetés alakult ki, amihez még még én, a kívülálló is hozzászólhattam. Azt hiszem mostanra az is kiderült, hogy az akadálymentes film a vakok számára is élvezhető mozi, aminél a megértést a narráció segíti.



Ezután egy nagyon érdekes dolog következett, Tímár Péter a Moziklip című ikonikus film egyik videóklipjét átszerkesztette akadálymentesre. A Vasárnap éjjelt, Korom Attila csodás- szomorú dalát. Az eredmény az lett, hogy a klip sokkal ütősebb narrációval és dalszöveggel. Teljesen átéreztük a tragédiát, beleértve a két nem látó társunkat is.
Az óra többi része is hihetetlenül jó volt, néztünk részleteket a Vakvagányokból, Tímár Péter pedig lelkesen magyarázott, tanított, véleményt kért.
Márióval egy kapcsolódási pontot is találtunk, mind a ketten láttuk az Irány Mexikó! c. tévéfilmet, és teljesen odáig voltunk érte:)
Alig tudtam elszakadni ettől a lelkes csoporttól, és kimenni az épületből.



Edit, köszönöm a lehetőséget, hogy beleshettem hozzátok, a résztvevőknek és Tamár Péternek pedig ezt az inspiráló délelőttöt.



És most irány az ágy, szem becsuk, füles betesz, film indít, és Irány Mexikó!